Miskolc 21.7°C
2026 Június 15. - Hétfő
Miskolc 21.7°C
Miskolc 21.7°C
A húsvét több napos ünnep, amelyhez számos, mára már kihalófélben lévő hagyomány és hiedelem kapcsolódik.
A nagyhét virágvasárnappal kezdődik, amikor Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, és a tavasz érkezését is ünnepeljük. Ilyenkor barkaszentelést tartanak, valamint télűző népszokások is éltek, például a kiszebábu készítése és a villőzés. A lányok feldíszített fűzfaágakkal járták a falut, ezzel jelképezve a tél elmúlását és a tavasz kezdetét.
Nagycsütörtökön a hagyomány szerint zöld ételeket fogyasztottak a jó termés reményében. Ekkor „Rómába mennek a harangok”, vagyis elhallgatnak, helyettük kereplőkkel zajkeltettek, hogy elűzzék a rosszat. Nagypéntek a böjt és a megtisztulás napja. Sok helyen nem gyújtottak tüzet és nem sütöttek kenyeret, valamint kerülték az állatokkal kapcsolatos munkát. A hiedelem szerint a nagypénteki fürdés egészséget és szépséget hoz. Az időjáráshoz is jóslatok kapcsolódtak.
Nagyszombaton a feltámadásra készülnek: tűz- és vízszentelést tartanak, majd esti körmenettel ünneplik Jézus feltámadását. A gyertyák újragyújtása az új élet jelképe. Húsvétvasárnap a hívek megszentelt ételeket – sonkát, tojást, kalácsot, bort – visznek haza a miséről, és együtt fogyasztják el. Húsvéthétfőn pedig a locsolkodás a legjellegzetesebb szokás: a legények meglocsolják a lányokat, akik tojással ajándékozzák meg őket. A tojás a termékenység és az újjászületés szimbóluma.
Az abaúj-zempléni térségben számos program várja a húsvéti hagyományokat feleleveníteni szándékozó látogatókat. 2026. április 5-én „Nyuszijáratok” indulnak a Pálházi Állami Erdei Vasút vonalán Pálházáról Rostallóra. A füzérradványi Károlyi-kastély húsvétvasárnapra és hétfőre is egész napos színes programot kínál az odalátogató családoknak. A Zempléni Kalandpark pedig az „Idén nem tojást keresünk, hanem kalandot” figyelemfelkeltő üzenettel vonzza a turistákat.
